Mi a teleház?

„A teleház olyan ember- és társadalomközpontú újítás, melynek célja a közösség fejlesztése, formálása, ezeken keresztül a településeken élők életminőségének javítása. A Teleház egyben olyan helyszín is, ami lehetőséget biztosít a közösségi programok szervezéséhez, eszközöket és segítséget ad a mindennapi élet ügyeinek elintézéséhez, a közösségi lét színterének kialakításához.” (Forrás: telehaz.hu)

Röviden a teleházak korszerű információtechnológiával felszerelt közösségi hozzáférési pontok.

Küldetését tekintve helyi közösségi válasz az információs társadalmi kihívásaira. Ha valaki nem rendelkezik megfelelő számítógéppel és internetkapcsolattal, legyen egy hely, ahol ezekhez hozzájut.

A teleházak célja, hogy egyenlő esélyeket biztosítson mindenkinek az új lehetőségek kihasználására, csökkentve az ún. digitális szakadékot.

A teleházak döntő többsége falvakban, kistelepüléseken található. A mozgalom a kezdetek óta őrzi erős civil jellegét, a teleházakat működtető szervezetek nagy többsége a helyi közösségbe ágyazódott, a közösség igényeit és szükségleteit szolgáló non-profit szervezet. Többféle működési modell alakult ki, nincs két egyforma teleház. Az ún. Teleház minimum szolgáltatásokon túl sokféle feladatot vállalnak gazdasági, szociális vagy kulturális területeken.

A teleházak története Svédországban kezdődött, 1985-ben. Az elsőt, Härjedalen-ben hozta létre – dán ötlet alapján – a helyi önkormányzat annak érdekében, hogy a fiatalokat a településen tartsa. Ma világszerte már több ezer teleház működik, szinte minden országban megtalálhatók.

Magyarországon 1992-ben, könyvtáras berkekben hallhattunk először a teleházak létezéséről. Az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai, egy külföldi tanulmányútról hazatérve adták közre tapasztalataikat a témában.

Az első magyar teleház, pontosabban telekunyhó 1994 májusában jött létre Nagymágocson, a községi könyvtár egyik sarkában kialakítva. Ez a kezdeményezés néhány hónapos működés után meg is szűnt, kellő támogatottság hiányában.

Az első sikeres teleház 1994. júniusában Csákberényben nyílt. Az indulást megelőzte a településen végzett igényfelmérés, továbbá a helyi önkormányzat is segítette a projektet, sőt az akkori Népjóléti Minisztérium támogatását is sikerült elnyerni.

1995-ben alakult meg a Magyar Teleház Szövetség. Ugyanebben az esztendőben a média is felkarolta az ügyet, a teleházakról szóló riportfilm hatására egyre több településen kezdtek el közösen gondolkozni a döntéshozók, a közművelődési szakemberek és civil szervezetek képviselői a teleháznyitás ötletéről.

Szintén 1995-ben az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) támogatásával, a „Hálózat a Demokráciáért Program” koordinálásával elindult a teleházak létrehozását segítő program, majd az elkövetkező években a mozgalom nagymértékű fejlődését a szakminisztériumok (szociális, hírközlési, vidékfejlesztési tárcák) fejlesztési támogatásai finanszírozták.

Röszke 1997. őszén kereste meg a PROGRESS Alapítvány Csongrád Megyei Vállalkozói Központ kollektíváját szakmai tanácsért, mert információs központ és iroda létrehozását tervezte. Az Alapítvány közreműködésével jött létre a Pitvarosi Teleház, így a pitvarosi projekt szakmai tapasztalataira építve kezdődött meg Röszkén is a tervezés, igényfelmérés és a teleház helyszínének kiválasztása.

A kezdetektől, tehát már az alapítás gondolatától fogva a Röszkei Teleház, illetve az azt működtető egyesület legfőbb pártfogója Röszke Község Önkormányzata. A teleháznak helyt adó épület is a helyi önkormányzat tulajdona. Az 1930 körül épült, “Gyula püspök iskola” valamikori tanítói szolgálati lakásaként funkcionáló “Kipper-ház” hosszú évekig lakatlan volt. Az 1998/1999-es nevelési évben a helyi óvoda felújítása miatt ideiglenesen itt lelt otthonra egy gyermekcsoport, majd miután az óvodások kiköltöztek 1999. május 27-én megnyitotta kapuit a Röszkei Teleház.